A Magyar ENSZ Társaság, az UNESCO Magyar Bizottsága és a Széchenyi István Egyetem Fenntarthatósági Kompetenciaközpontja közösen szervezte meg nemrég az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) értékeire fókuszáló, Majlis elnevezésű előadás-sorozat legújabb részét. A Győri Innovációs Parkban megtartott program középpontjában a felsőoktatás fenntarthatósága állt: a témát elismert szakértők járták körbe az intézmény magyar és nemzetközi hallgatói előtt.
A Magyar ENSZ Társaság által szervezett „Majlis” előadás-sorozat egy szakmai és közéleti esemény, amely az ENSZ értékeire, a nemzetközi biztonságpolitikára, az emberi jogokra és a globális folyamatokra fókuszál. Célja, hogy szakértők és diplomaták bevonásával vizsgálja az aktuális kihívások hátterét. A program legújabb állomásának a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja adott otthont, a „Fenntarthatóság a 21. századi felsőoktatásban” című rendezvényt ugyanis az intézmény Fenntarthatósági Kompetenciaközpontja és az UNESCO Magyar Bizottsága szervezte meg a társasággal közösen.
Az ENSZ kötelékében a „Majlis” (arabul „ülőhely” vagy „tanács”) a nyílt párbeszéd olyan hivatalos kerete, amelynek célja az együttműködés előmozdítása és a globális problémák megoldása. A formátum lényege, hogy a közösség tagjai eszmecserét folytassanak, vitás kérdéseket rendezzenek és konszenzust alakítsanak ki. A győri esemény moderátora Brimo Widad, a Magyar ENSZ Társaság titkára volt. A panel egyik előadója Bogyay Katalin nagykövet, Magyarország 15. állandó ENSZ-képviselője, az UNESCO Közgyűlés 36. ülésszakának elnöke, a Magyar ENSZ Társaság és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke volt, aki nemrégiben vehette át a Széchenyi István Egyetem tiszteletbeli doktori címét. A hazai diplomácia emblematikus alakjával együtt dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, az intézmény Fenntarthatósági Kompetenciaközpontjának vezetője, a Magyar ENSZ Társaság elnökségi tagja tartott prezentációt.
A Magyar ENSZ Társaság és a Széchenyi István Egyetem programján dr. Lukács Eszter (első sor balról az első) és Bogyay Katalin (középen) osztotta meg fenntarthatósággal kapcsolatos gondolatait a közönséggel.
(Fotó: Dudás Máté)
Bogyay Katalin előadásában hangsúlyozta: az ENSZ működésében a fenntarthatóság kulcsfogalom, amelyhez célokat, iránymutatást is társítanak. „Évekkel ezelőtt 193 ország együtt tűzte ki a fenntartható fejlődési célokat, közös alapot teremtve egy jobb jövőnek” – jelentette ki, kitérve azokra a célokra, amelyek a Széchenyi-egyetem stratégiáját is meghatározzák. Megjegyezte: a fenntarthatóság nemcsak a környezet, hanem a társadalom, a gazdaság és a közösségek szempontjából is meghatározó téma.
Bogyay Katalin beszélt az UNESCO, vagyis az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének működéséről is, visszatekintve az ott eltöltött évekre. Hangsúlyozta: a fenntartható fejlődés a kultúrában, és így az oktatásban is ugyanúgy stratégiai jelentőségű. „Az olyan kihívások, mint például a klímaváltozás szisztematikus, összefogáson alapuló választ igényelnek, amelyek túlnyúlnak az egyes tudományágak határain, és elengedhetetlenné teszik az intézmények szerepvállalását” – fogalmazott. Kifejtette, hogy a felsőoktatásnak nem csupán képzési feladatai vannak, a fenntarthatósági célokat ugyanis az elmélet mellett a gyakorlatban is meg kell valósítani, kutatás-fejlesztési projektekbe és közösségi programokba kell integrálni.
Dr. Lukács Eszter ugyancsak az egyetemek szerepét hangsúlyozta a fenntartható fejlődési célok elérésében, s előadásában a Széchenyi-egyetem törekvéseit mutatta be. Elmondta: az intézmény Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszéke mellett Fenntarthatósági Kompetenciaközpontja azon dolgozik, hogy összefogja és évről évre fejlessze az egyetem fenntarthatósági stratégiáját. „Ez a központ készíti intézményünk fenntarthatósági jelentését, elemzi a tantárgyak és a kutatások fenntarthatósági tartalmát, rögzíti az összes fenntarthatósághoz kapcsolódó eseményt, valamint pályázati tevékenységet is végez” – részletezte. Rámutatott: Magyarországon a 64 felsőoktatási intézményből 12-nek van fenntarthatósági stratégiája, ugyanakkor az egyetemek fenntarthatósági gyakorlatai a globális minősítő szervezetek ezirányú rangsorai révén is mérhetőek.
„A Quacquarelli Symonds fenntarthatósági rangsora inkább a gazdasági életben is ismert ESG-szempontrendszer szerint mér, a Times Higher Education hasonló, Impact Rankings elnevezésű listája pedig az ENSZ normarendszere szerint értékel. A Fenntarthatósági Kompetenciaközpontban elemeztük, hogy melyek azok a magyar egyetemek, amelyek mindhárom szempontnak megfelelnek – tehát van fenntarthatósági stratégiájuk, és mindkét rangsoron szerepelnek. Hat ilyen intézményt találtunk, ezek közül az egyik a Széchenyi István Egyetem” – jelentette ki, alátámasztva, hogy az oktatás hozzájárulása a fenntarthatósághoz jól mérhető, kézzel fogható érték.
A programra az intézmény számos magyar és nemzetközi hallgatója is kíváncsi volt, akik kérdezhettek is az előadóktól. Az intézmény egyik szíriai doktorandusza arra volt kíváncsi, hogy a mesterséges intelligencia milyen szerepet játszhat a fenntarthatósági törekvésekben. Bogyay Katalin szerint a technológia megkerülhetetlen, ugyanakkor oda kell figyelni az emberi irányítás elsődlegességére, amellyel etikusan használható. Egy másik, Iránból érkezett PhD-hallgató a fenntarthatósági tervek időbelisége után érdeklődött, különös tekintettel a hosszú távú stratégiára. Bogyay Katalin válaszában hangsúlyozta: a fenntartható fejlődési célok nem kőbe vésett, változtathatatlan tervek, sokkal inkább irányok, amelyekbe idővel be lehet építeni az eltelt évek tapasztalatait. Kiemelte: az ENSZ már most dolgozik a következő stratégián, szem előtt tartva a tagországok, a közösségek és az egyének jóllétét.