A Szigetköz ártéri rehabilitációjának történetét, eredményeit és nemzetközi szinten is hasznosítható tapasztalatait összegző három kiadványt mutattak be nemrégiben a dunaszigeti DALIA-napon. Az európai uniós támogatással megvalósuló projektben a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportja a térség vízgazdálkodási megoldásainak vizsgálatában, a beavatkozások hosszú távú hatásainak értékelésében és a tudásátadásban vesz részt.
A Duna szigetközi szakasza különleges természeti értéket képvisel: a folyóágak, holtágak, vizes élőhelyek és ártéri erdők összetett rendszere Közép-Európa egyik legkülönlegesebb folyómenti táját alkotja. A folyószabályozások, valamint az 1992-es Duna-elterelés következtében azonban számos mellékág víz nélkül maradt, csökkent a talajvízszint, és jelentősen romlott az élőhelyek állapota. A kedvezőtlen folyamatok mérséklésére az elmúlt több mint harminc évben fokozatosan kiépített vízpótlási és rehabilitációs rendszer jött létre.
A tapasztalatok feldolgozását és továbbadását is szolgálja a DALIA (Danube Region Water Lighthouse Action) elnevezésű nemzetközi projekt, amely a Horizont Európa program támogatásával, kilenc ország 22 partnerének részvételével valósul meg. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által koordinált együttműködés kilenc mintaterületen, köztük a Szigetközben vizsgálja a folyók és vizes élőhelyek állapotának javítását szolgáló megoldásokat, valamint azok más térségekben történő alkalmazási lehetőségeit.
A dunaszigeti DALIA-napon vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakemberek, kutatók, valamint a természetvédelem iránt érdeklődők ismerkedhettek meg a Széchenyi István Egyetem szigetközi kutatásaival.
(Fotó: Adorján András)
A dunaszigeti Szigetköz Élményközpontban rendezett DALIA-napon vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakemberek, kutatók, valamint a természetvédelem iránt érdeklődők ismerkedhettek meg a Széchenyi István Egyetem szigetközi kutatásaival. A Vízgazdálkodási Kutatócsoport szakemberei bemutatták többek között a vízpótlási beavatkozások vízellátásra, élőhelyekre, mezőgazdasági és rekreációs lehetőségekre gyakorolt hatásait vizsgáló kutatások főbb eredményeit és az ezekhez kapcsolódó hosszú távú értékeléseket.
Az egyetem kutatóinak közreműködésével három kiadvány is készült. A részletes, angol nyelvű „Szigetköz – Nagyléptékű ártéri rehabilitáció” című tanulmány nyolc fejezetben, több mint száz színes kép és ábra segítségével mutatja be a térség vízgazdálkodásának történetét. A szakmai anyag alapján két rövidebb, magyar és angol nyelvű ismeretterjesztő füzet is született. A „Szigetköz – A folyószabályozástól a vízpótlásig” című magyar változat 34 rövid történeten keresztül vezeti végig az olvasót a Duna és a környező táj átalakulásán.
A DALIA-napon bemutatott tanulmány szerzői és szakmai lektorai a dunaszigeti Szigetköz Élményközpont előtt. A felvételen balról jobbra: Pannonhalmi Miklós, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott műszaki igazgatóhelyettese (szakmai lektor); Janák Emil vízgazdálkodási szakértő; Kálmán Attila mérnök-közgazdász, doktorandusz; prof. dr. Ligetvári Ferenc, az MTA doktora (szakmai lektor); dr. Bene Katalin egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának vezetője; Ámon Gergely tervezőmérnök, doktorandusz; Chappon Máté tanársegéd, doktorandusz; valamint Madarász Klaudia tanszéki mérnök. A szerzők a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagjai.
(Fotó: Adorján András)
Dr. Bene Katalin, a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának vezetője a projekt egyik fontos céljaként a szigetközi tapasztalatok szélesebb körű megismertetését emelte ki. „A szigetközi rehabilitáció léptéke, összetettsége és több évtizedes tapasztalata nemzetközi szinten is jelentős. A DALIA-projekt keretében arra törekedtünk, hogy a műszaki, környezeti és társadalmi szempontokat egyaránt figyelembe véve bemutassuk, milyen döntések és megoldások vezettek a mai vízpótló rendszer kialakulásához. Fontosnak tartottuk, hogy az itt megszerzett tapasztalatok más országok szakemberei számára is hozzáférhetővé váljanak, miközben az eredményeket a szélesebb közönség számára is érthető és elérhető formában mutatjuk be” – fogalmazott.
Dr. Bene Katalin, a Széchenyi István Egyetem docense, Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának vezetője. A szakember a vízpótlás műszaki megoldásai mellett a Szigetköz történelmi és társadalmi változásait is feldolgozó tanulmányok egyik szerzője.
(Fotó: Adorján András)
Chappon Máté, az egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének oktatója, doktorandusza a szigetközi rehabilitáció gyakorlati tapasztalatairól beszélt. „Egy ilyen összetett vízrendszer helyreállítása nem pusztán műszaki feladat. A sikerhez elengedhetetlen, hogy a tervezésbe és a döntésekbe minden érintettet bevonjunk, a szakemberektől és a hatóságoktól kezdve a helyi közösségekig. A különböző érdekek és gyakorlati szempontok összehangolása legalább olyan fontos, mint a megfelelő műszaki megoldások megtalálása. A Szigetköz példája azt mutatja, hogy a hosszú távon működőképes eredményekhez folyamatos párbeszédre, együttműködésre és a tapasztalatok alapján történő alkalmazkodásra van szükség” – hangsúlyozta.
Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem oktatója, doktorandusza
(Fotó: Adorján András)
A DALIA-napon bemutatták „A nagy nyár és a Duna” című animációs kisfilmet is, amelyet a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportja és a Cinemon Entertainment magyar animációs stúdió készített. A Szigetköz ártéri rehabilitációjának történetét közérthetően feldolgozó alkotás az „Akik a vízről mesélnek” (People Who Speak Water) című, a vízgazdálkodás bevált megoldásait ismertető sorozat részeként, a DALIA-projekt támogatásával valósult meg.