Gyógynövénykomposztálás: a fenntarthatóságot szolgáló szabadalom született a Széchenyi-egyetemen

Új gyógynövénykomposztálási technológia a lényege annak a Széchenyi István Egyetemen megszületett szabadalomnak, amit az intézmény nemrégiben sikeresen bejegyeztetett. A fejlesztés a hulladékfelhasználás csökkentéséhez járul hozzá.

 

A Széchenyi István Egyetem első elismert szabadalmának benyújtása három évvel ezelőtt kezdődött, s a folyamat nemrégiben sikeresen lezárult. Megszületését megelőzte egy közös projekt a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt.-vel és a Pannonhalmi Apátsági Pincészettel, amelyben gyógynövények élelmiszeripari felhasználásával foglalkoztak a kutatók. Ennek melléktermékeként gyógynövénymaradványok keletkeztek, amikből gyógynövénykomposztot készítettek szarvasmarhatrágya és szalma felhasználásával. Ehhez állítottak össze egy tesztelt baktériumkeveréket, és a mikrobákkal beoltva figyelték, van-e hatása a komposztálásra – a szabadalom erre a komposztálási technológiára vonatkozik.

A szabadalom megszületésében részt vevő kutatók: Sáhó András (Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt.), Dr. Varga László, Hanczné Dr. Lakatos Erika, Dr. Greff Babett, Dr. Ásványi Balázs és Dr. Molnár Zoltán a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kampuszán.

(Fotó: Adorján András)

„Fő kérdésünk az volt, hogy a baktériumkeverék gyorsítja-e az alapvetően lassú folyamatot. A komposzt mikrobiológiai, kémiai és fizikai paramétereit megvizsgálva láttuk, hogy mind az alkalmazott baktériumkeverék, mind a használt technológia eredményes volt, ebből született meg a szabadalom. Emellett elemeztük azt is, hogy milyen paraméterekkel rendelkezik a kész termék: hogyan hat a csírázásra és képes-e visszaszorítani a kórokozókat. Az eredmény pozitív volt, és megállapítottuk, hogy a komposzt növekedésserkentő hatással rendelkezik”

– mondta el dr. Greff Babett, a Széchenyi-egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Élelmiszertudományi Tanszékének tudományos munkatársa.

„Szabadalmunk azért is fontos, mert a gyógynövények egyre nagyobb teret hódítanak világszerte: emelkedik a felhasználásuk, nagyobb területen folyik a termesztésük, és ebből kifolyólag több hulladék keletkezik. Ebben pedig marad kihasználatlan hatóanyag, és ezáltal sokkal értékesebb komposztot képez, mintha ezt más zöldhulladékból készítenénk. Ez volt szabadalmunk elvi alapja, amit aztán a gyakorlatba is átültettünk”

– húzta alá Hanczné dr. Lakatos Erika, a kar innovációs dékánhelyettese, a projekt szakmai vezetője.

„Ez egyetemünk első megadott szabadalma, ami azért is nagy siker, hiszen kiemelkedő tudományos eredményről van szó. Ezt a folyamatot kiváló példának tartjuk, és reméljük, hogy az azóta beadott szabadalmaink is ugyanígy sikerrel járnak”

– hangsúlyozta Vági Kornél, az egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának operatív vezetője.

 

Az egyetem eredményességének egyik fontos mérőszáma, hogy minél több beadott és elfogadott szabadalma legyen, s ennek érdekében a szakmai és tudományos motiváción túl anyagilag is ösztönzi a kutatókat. Ezt elősegítendő úgy módosította a szellemitulajdon-kezelési szabályzatot, hogy aki rendelkezik elfogadott szabadalommal, egymillió forintos díjazásban részesül. Több alkotó esetén a pénzdíj arányosan oszlik meg közöttük.

„Célunk, hogy innovatív környezet biztosításával egyszerű, gyors támogatási formával segítsük, hogy az oktatók és a hallgatók transzparens módon elindulhassanak a vállalkozói világ irányába is. Számunkra nem csupán az oltalmazás lényeges: az egyetem és az egyetem tulajdonában álló Uni Inno Kft. együttműködésében a szabadalomképes szellemi alkotások hasznosítására is törekszünk, hogy ezekkel meg tudjunk jelenni a piacon termékként vagy szolgáltatásként”

– emelte ki Vági Kornél.