Életének 97. évében elhunyt Szíjártó László, a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézménye, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola első igazgatója. A Tanár úrtól az egyetem egykori és mai vezetése, valamint polgárai az intézmény aulájában vettek búcsút. A megemlékezésen Winkler Csaba elnöki megbízott, társadalmi kapcsolatok titkár köszöntötte az emlékezőket, majd dr. Szepesházi Róbert nyugalmazott tanszékvezető, egyetemi docens mondott búcsúbeszédet. Kiemelte Szíjártó László érdemeit a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola megalakulásában, tevékeny éveit az oktatásban és haláláig tartó érdeklődését a Széchenyi István Egyetem iránt. A beszédet követően az emlékezés virágait elhelyezve hajtottak főt a jelenlévők.
Szíjártó László az 1968-ban egykarú intézményként alapított Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola első vezetője, a Közlekedésépítő Kar első igazgatója volt. 1968. július 1-jétől 1971. augusztus 31-ig igazgatóként irányította a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola szervezeti kiteljesedését. Az úttörő munka küzdelmes, alkotó feladatát a magyar közlekedésépítés, a híd-, a vasút-, az útépítés, a vasútgépészet kiváló, nagy tapasztalatú szakemberei végezték Szíjártó László főiskolai docens vezetésével. Szíjártó László akkoriban a Budapesti Műszaki Egyetem Vasútgépészeti, Földművek és Talajmechanika tanszékén oktatott, korábban az Oktatási Minisztérium Egyetemi Főosztályán a mérnökképzés referenseként is dolgozott. Részt vett a hazánkban addig nem alkalmazott hároméves műszaki főiskolai oktatási rendszer kimunkálásában, s így lett az elsőként létrejött kar vezetője. Feladata igazgatóként az oktatási feltételek megteremtése, a képzés elindítása volt. Ez a munka az oktatási dokumentumok, tantervek és tantárgy programok elkészítése mellett a kar, a tanszékek szervezetének, oktatási tevékenységének a megszervezését jelentette. A kar 1968 őszén a Budapesti Műszaki Egyetem Szerb utca 23. szám alatti épületében kezdte meg működését, s 1971 őszéig összfőiskolai feladatokat látott el. A kar három szakjára – hídépítési és fenntartási, útépítési és fenntartási, vasútépítési és fenntartási – az induláskor 124 nappali tagozatos hallgatót vettek fel. Ők voltak a főiskola első hallgatói. Ez volt az ország első új típusú, a profilját, képzési rendszerét folyamatosan kereső műszaki főiskolája.
A KTMF Közlekedésépítési Kara önálló intézményként, de a Budapesti Műszaki Egyetem és annak Építőmérnöki Karának hathatós szellemi és szakmai támogatásával alakult meg. A kar vezetőinek feladata volt a mérnök- és az üzemmérnökképzés közti különbségeket, sajátosságokat meghatározni. Fokozatosan alakult ki az az álláspont, hogy a tervezéssel, kutatással foglalkozó mérnök mellett dolgozó üzemmérnököt elsősorban a kivitelezés, a fenntartás, a műszaki irányítási feladataira kell felkészíteni. Szíjártó László az intézmény történetének alapozó időszakában eredményesen szervezte az oktatás, a felsőoktatási kapcsolatok, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola győri létesítésének előkészítését. Győri vezető oktatói munkáját a szakmai kapcsolatok folyamatos építése, a fiatal oktatók, a hallgatók, a végzettek életútjának mentorálása határozta meg. Szíjártó László 1980-tól egy évtizedig szerkesztette a KTMF Tájékoztató nevű, havonta megjelent információs adatbankot. Három és fél évtizede lett nyugdíjas, de folyamatos érdeklődéssel, tájékozódással napra készen követte az intézmény fejlődését. Alig egy hete még olvashattuk e-mailben írt levelét.
Tekintélyét közvetlen, segítőkész, szerény személyisége alapozta meg. Életútja a Széchenyi István Egyetem fejlődésének, kiteljesedésének példája. Az egyéni életút céljainak megvalósítása és a közösség alkotó ereje korszakos értékeket hozott létre Győrben.
Szíjártó László az 1968-ban egykarú intézményként alapított Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola első vezetője, a Közlekedésépítő Kar első igazgatója volt. 1968. július 1-jétől 1971. augusztus 31-ig igazgatóként irányította a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola szervezeti kiteljesedését. Az úttörő munka küzdelmes, alkotó feladatát a magyar közlekedésépítés, a híd-, a vasút-, az útépítés, a vasútgépészet kiváló, nagy tapasztalatú szakemberei végezték Szíjártó László főiskolai docens vezetésével. Szíjártó László akkoriban a Budapesti Műszaki Egyetem Vasútgépészeti, Földművek és Talajmechanika tanszékén oktatott, korábban az Oktatási Minisztérium Egyetemi Főosztályán a mérnökképzés referenseként is dolgozott. Részt vett a hazánkban addig nem alkalmazott hároméves műszaki főiskolai oktatási rendszer kimunkálásában, s így lett az elsőként létrejött kar vezetője. Feladata igazgatóként az oktatási feltételek megteremtése, a képzés elindítása volt. Ez a munka az oktatási dokumentumok, tantervek és tantárgy programok elkészítése mellett a kar, a tanszékek szervezetének, oktatási tevékenységének a megszervezését jelentette. A kar 1968 őszén a Budapesti Műszaki Egyetem Szerb utca 23. szám alatti épületében kezdte meg működését, s 1971 őszéig összfőiskolai feladatokat látott el. A kar három szakjára – hídépítési és fenntartási, útépítési és fenntartási, vasútépítési és fenntartási – az induláskor 124 nappali tagozatos hallgatót vettek fel. Ők voltak a főiskola első hallgatói. Ez volt az ország első új típusú, a profilját, képzési rendszerét folyamatosan kereső műszaki főiskolája.
A KTMF Közlekedésépítési Kara önálló intézményként, de a Budapesti Műszaki Egyetem és annak Építőmérnöki Karának hathatós szellemi és szakmai támogatásával alakult meg. A kar vezetőinek feladata volt a mérnök- és az üzemmérnökképzés közti különbségeket, sajátosságokat meghatározni. Fokozatosan alakult ki az az álláspont, hogy a tervezéssel, kutatással foglalkozó mérnök mellett dolgozó üzemmérnököt elsősorban a kivitelezés, a fenntartás, a műszaki irányítási feladataira kell felkészíteni. Szíjártó László az intézmény történetének alapozó időszakában eredményesen szervezte az oktatás, a felsőoktatási kapcsolatok, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola győri létesítésének előkészítését. Győri vezető oktatói munkáját a szakmai kapcsolatok folyamatos építése, a fiatal oktatók, a hallgatók, a végzettek életútjának mentorálása határozta meg. Szíjártó László 1980-tól egy évtizedig szerkesztette a KTMF Tájékoztató nevű, havonta megjelent információs adatbankot. Három és fél évtizede lett nyugdíjas, de folyamatos érdeklődéssel, tájékozódással napra készen követte az intézmény fejlődését. Alig egy hete még olvashattuk e-mailben írt levelét.
Tekintélyét közvetlen, segítőkész, szerény személyisége alapozta meg. Életútja a Széchenyi István Egyetem fejlődésének, kiteljesedésének példája. Az egyéni életút céljainak megvalósítása és a közösség alkotó ereje korszakos értékeket hozott létre Győrben.
Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!
Fotók: Májer Csaba József
