A Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetségének oktatási tanácsosa és második titkára látogatott a napokban a Széchenyi István Egyetemre, hogy a korábbi partnerségre alapozva további együttműködési lehetőségekről egyeztessen. A megbeszélésen a győri intézmény Konfuciusz Intézetének oktatási és kulturális tevékenysége mellett szó esett kutatás-fejlesztési lehetőségekről, hallgatói és oktatói csereprogramokról, valamint a régió kínai közösségének építéséről is.
A Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontos a Kína felé történő nyitás, amelynek jegyében idén januárban megalapította Magyarország hetedik Konfuciusz Intézetét. A nyelvoktatásért és kulturális programokért felelős szervezetet a hazai mellett egy kínai igazgató is irányítja, aki nemrég érkezett meg Győrbe, hogy személyesen is megkezdje munkáját. Az új vezető – a Jiaxingi Egyetem oktatója, dr. Yu Fengping – mellett az intézmény a napokban a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének delegációját is fogadta.
A márciusban beiktatott oktatási tanácsos, Yang Xiuhua, illetve Sun Liwei második titkár az egyetem és a nagykövetség között már korábban kialakított jó kapcsolat elmélyítésének érdekében látogatott el Győrbe, ahol az oktatási és kulturális együttműködések mellett a kínai hallgatók létszámának növekedése, a Konfuciusz Intézet nyelvi képzéseinek népszerűsége és a két ország közötti partnerség erősítése is szóba került.
Yang Xiuhua hangsúlyozta, hogy elkötelezett a Széchenyi-egyetem támogatása mellett, hiszen az intézmény nemcsak a felsőoktatási kapcsolatok terén folytat kiemelkedő tevékenységet, hanem az ország legújabb Konfuciusz Intézetének fenntartójaként jelentős szerepet vállal a kínai nyelv és kultúra értékeinek széles körű terjesztésében is.
Kiemelte: az intézet sajátossága az ipari és üzleti fókusz, amelynek jegyében technológiai területhez kapcsolódó kínai szaknyelvi kurzus is elérhető lesz kínálatában, ez pedig különösen értékessé teszi munkáját a kínai gazdasági kapcsolatok erősítésében.
A találkozó résztvevői: Katona-Kelemen Lilla, a Széchenyi István Egyetem kommunikációs szakreferense, Shen Zhi, a Konfuciusz Intézet munkatársa, Orosz-Barczi Réka, az intézet magyar igazgatója, Yang Xiuhua, a budapesti kínai nagykövetség oktatási tanácsosa, dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Yu Fengping, a Konfuciusz Intézet kínai igazgatója, Sun Liwei, a nagykövetség második titkára, Borbély-Bailey Natasha, az egyetem Nyelvi és Kulturális Központjának vezetője, valamint Gősi Beáta, a Konfuciusz Intézet munkatársa.
(Fotó: Adorján András)
A több mint harmincéves oktatási tapasztalattal rendelkező tanácsos elárulta, hogy a nyelvkurzusok minősége és népszerűsége miatt a győriek előtt is megnyitják a Chinese Ambassador Scholarship motivációs programot, amelynek keretében az intézet ettől a tanévtől akár tíz kiváló tanulót is felterjeszthet a kitüntetésre. Aláhúzta: a kezdeményezés kiterjesztése a győri intézetre a hosszú távú elköteleződés záloga.
A találkozó fontos témája volt a Magyarország és Kína közötti hallgatói csereprogramok és mobilitási lehetőségek fejlesztése is.
Yang Xiuhua nagy örömmel nyugtázta a Széchenyi és a Jiaxingi Egyetem közötti építőmérnök kettős képzés meglétét, és szorgalmazta a további közös programok kialakítását más intézményekkel is. A tanácsos emellett invitálta a Széchenyi-egyetem vezetőségét Kína három legjelentősebb nemzetközi fórumára – a Digitális Oktatási Világkonferenciára, a Szakképzési Világkonferenciára és a Kínai Nyelvi Világkonferenciára. Érdekesség, hogy az utóbbin írták alá tavaly a győri Konfuciusz Intézet megalapításáról szóló okiratot.
A kéttagú küldöttség a Széchenyi-egyetem kínai hallgatóival is találkozott.
(Fotó: Adorján András)
Dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a megbeszélésen kijelentette: Kína a világ oktatási nagyhatalma, amit jól mutat a sanghaji felsőoktatási rangsor globális jelentősége is.
Mint elmondta, a többi európai intézményhez hasonlóan a Széchenyi-egyetem célja is az, hogy kutatási-tudományos együttműködéseinek fejlesztése révén felkerüljön a nagy presztízsű listára. Ezt a törekvést a nemzetközi hallgatói létszám látványos növekedése is támogatja – a most induló tanévre több mint 12 ezren adták be jelentkezésüket külföldről, közülük tanulmányaikat közel 1500-an kezdik meg 80 országból.
Az elnökhelyettes a Konfuciusz Intézetről úgy fogalmazott: az egyetem stratégiai kapcsolatainak megfelelő ipari és üzleti fókusz mellett óriási jelentősége van a fiatal generációnak is, ezért fontosnak tartják, hogy már az óvodai és az általános iskolai korosztályban is népszerűsítsék a kínai nyelvet és kultúrát.
A Jiaxingi Egyetemmel szoros partnerségben működő intézet célja ugyanis nem más, mint hogy a nyelvoktatás alapjaira építve hosszú távon is prosperáló kínai kulturális és gazdasági központot tartson fenn a térségben.