Az országos átlagnál is nagyobb mértékben emelkedtek a felvételi ponthatárok a Széchenyi István Egyetemen idén, különösen az informatikai, a műszaki, a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési területen. Mindez azt jelzi, hogy az intézmény egyre több kiváló képességű fiatalt vonz: miközben a tavalyi rekordhoz hasonlóan idén is ötezer feletti hallgatót vett fel, számos szakára mind nehezebb bekerülni.
A Széchenyi István Egyetem az elmúlt években Magyarország meghatározó tudásközpontjává vált, amely nagymértékben fejlesztette képzéseit, infrastruktúráját és hallgatói szolgáltatásait. Mindennek a felvételi eredményekben is egyre határozottabban látszik a hatása.
Ezt mutatja, hogy az általános felvételi eljárás állami ösztöndíjas, nappali alap- és osztatlan képzésein a felvettek létszámával súlyozott átlagos ponthatár az intézményben a tavalyi 341-ről idén 367 pontra emelkedett, ami közel 8 százalékos növekedést jelent. Ugyanezen körben az országos átlag 345-ről mindössze 353-ra nőtt.
A Széchenyi-egyetem tehát egyetlen év alatt nemcsak ledolgozta korábbi különbségét, hanem 14 ponttal meg is haladta az országos értéket, és jócskán megelőzte például a Szegedi Tudományegyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet vagy a Debreceni Egyetemet – azaz a győri intézmény szakjaira átlagosan nehezebb volt bekerülni, mint ezekbe a nagymúltú universitasokba.
Különösen látványos az előrelépés több meghatározó képzési területen. Informatikában a Széchenyi-egyetem átlagos ponthatára 329-ről 383 pontra nőtt, miközben az országos átlag 333-ról 343 pontra emelkedett. A műszaki képzéseknél a Széchenyi 346-ról 369 pontra lépett előre, szemben a 338 pontos idei országos átlaggal. Gazdaságtudományi területen 397-ről 420-ra emelkedett az intézményi érték, ezzel szemben országosan nem változott, 401 pont maradt. A pedagógusképzésben még ennél is nagyobb volt az előrelépés: az egyetem 285 pontos tavalyi átlaga 349-re nőtt, jelentősen meghaladva a 317 pontos országos átlagot.
Az egyes szakokon még szemléletesebbek a változások. A gyógypedagógia állami ösztöndíjas nappali képzésén a ponthatár 265-ről 363 pontra ugrott, noha a felvettek száma 6 százalékkal nőtt. A programtervező informatikus szakon 390 helyett 408, a mérnökinformatikuson 334 helyett 399, a gazdaságinformatikuson pedig 294 helyett 352 pont kellett a bekerüléshez. A műszaki terület meghatározó szakjai közül a járműmérnökin 356-ról 390-re, az építészmérnökin 399-ről 430-ra, az építőmérnökin 372-ről 400-ra, míg a mechatronikai mérnökin 328-ról 360-ra nőtt az állami ösztöndíjas nappali képzés ponthatára. A gazdasági szakok eleve magas értékei tovább erősödtek: a gazdálkodási és menedzsment képzésre 427, a kereskedelem és marketing szakra 424 pont volt szükséges a sikeres felvételihez.
A diplomaszerzésig vezető út első fontos lépése a sikeres felvételi: a Széchenyi István Egyetem számos képzésén jelentősen emelkedtek a ponthatárok.
(Fotó: Dudás Máté)
Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese hangsúlyozta: a felvételi eredmények egy hosszabb távú, több területet érintő minőségi fejlődést tükröznek. Az elmúlt években a magyar és angol nyelvű képzések mellett jelentősen fejlődött az oktatási és kutatási infrastruktúra, a kollégiumi háttér, valamint a hallgatóknak kínált sport- és kulturális lehetőségek köre. Mindeközben tovább erősödött az intézmény tudományos és nemzetközi teljesítménye, egyre több oktató és kutató kapcsolódik be nemzetközi kutatási hálózatokba, és folyamatosan bővül az innovációs, startup- és spinoff ökoszisztéma is, amely a hallgatókat saját ötleteik megvalósításában, akár vállalkozás alapításában is támogatja.
A fejlődés az oktatói állományban is jól mérhető: 2021 óta az oktatók-kutatók száma 609-ről 728-ra, mintegy 20 százalékkal emelkedett, a professzoroké pedig 54-ről 79-re, vagyis csaknem másfélszeresére nőtt. Az egyetem nemzetközi vonzerejét mutatja, hogy legutóbbi vendégprofesszori pályázatára több mint ötvenen jelentkeztek a világ számos országából.
„A fiatalok érzékelik és értékelik ezt a minőségi fejlődést, ami a felvételi eredményekben is egyértelműen visszatükröződik. Egyre több kiváló képességű, motivált hallgatót vonzunk, így számos szakunkra még nagyobb teljesítmény kell a bejutáshoz – fogalmazott dr. Kovács Zsolt. – Bár a jogszabály már nem írja elő kötelezően, mi végig folyamatosan azt javasoltuk a hozzánk jelentkezőknek, hogy érdemes emelt szintű érettségit tenniük, mert azzal biztosabbá válik a sikeres felvételi. Most úgy fogalmaznék, hogy ez a következő években minimális feltétel lesz. Emellett a korábban általunk javasolt egy középfokú nyelvvizsga helyett vagy mellett érdemes egy felsőfokú vagy egy további középfokú nyelvvizsgát megszerezni. Az idei ponthatárok alapján ezek nélkül egyre nehezebb lesz elérni a bekerüléshez szükséges pontszámot.”