Öt kontinens neves kutatói vettek részt a Széchenyi István Egyetem nemrégiben megtartott Nemzetközi Fenntarthatósági Konferenciáján. A téma energetikai, technológiai, gazdasági, környezetvédelmi vagy épp egészségügyi aspektusait száznál is több szakértő mutatta be a világ számos országából, például Kínából, Németországból, Malajziából, Új-Zélandról és Angolából.
Harmadik alkalommal került sor a Széchenyi István Egyetem fenntarthatóságot középpontba helyező nemzetközi konferenciájára. A COS (Conference on Sustainability) elnevezésű program idén is a téma neves szakértőit vonzotta a világ tizenkét országából. A november 10. és 12. között tartott eseményen több mint száz előadás hangzott el olyan témákban, mint az ipari és mezőgazdasági rendszerek fenntarthatósága, a vállalati és üzleti fenntarthatóság, a környezetgazdálkodás és a körforgásos gazdaság, a fenntartható energia és az éghajlati reziliencia, valamint a fenntartható urbanisztika, infrastruktúra és közlekedés.
Az esemény megnyitóján dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese hangsúlyozta: a fenntarthatósági kutatásokban történő nemzetközi együttműködések valós hatást gyakorolnak a jövőnkre, a közös kutatások kialakítására pedig kiváló lehetőséget ad a győri konferencia.
„A tudományos tevékenység egyik legfontosabb eleme a szakmai párbeszéd, amelyben különböző területekről és országokból érkező kutatók vesznek részt. Rendezvényünk minden lehetőséget megad arra, hogy magas színvonalú, értékes publikációk szülessenek ennek eredményeképpen”
– fogalmazott. Hozzátette: az idei év újdonsága, hogy egy malajziai és egy holland nemzetközi konferenciával együttműködésben az elhangzott tanulmányok rangos tudományos folyóiratok különszámaiban jelennek majd meg többek közt dr. Petar Varbanov professzornak, a Széchenyi István Egyetem kutatójának köszönhetően.
A fenntarthatóság témakörének egyik úttörője, dr. Michael Narodoslawsky, a Grazi Műszaki Egyetem professzora.
(Fotó: Nagy Gergely)
A rektor bemutatta a konferencia főelőadóit is, köztük dr. Michael Narodoslawsky professzort, a Grazi Műszaki Egyetem tanárát, a fenntarthatóság egyik legkorábbi kutatóját.
„Kiemelten értékes, hogy a Széchenyi-egyetem háromnapos szakmai fórumot szentel ennek a jövőt meghatározó témának. Bízom abban, hogy a program által kiszélesedik a fogalom értelmezése, túlmutatva a klímaváltozáson, a környezetszennyezésen – valódi rendszerszintű változást generálva. Jó helyen vagyunk ehhez, mert a győri intézmény jelentős szerepet játszik ebben a transzformációban”
– jelentette ki Narodoslawsky professzor. Prezentációjában a fenntartható fejlődés technológiai oldalának rendszerszintű kérdéseire hívta fel a résztvevők figyelmét.
Dr. Qiuwang Wang, a kínai Xi’an Jiaotong Egyetem professzora a hibrid hőkezelési stratégiáról beszélt előadásában.
(Fotó: Nagy Gergely)
A rendezvény színvonalát a tudományág olyan neves professzorainak plenáris előadásai emelték, mint dr. Qiuwang Wang a kínai Xi’an Jiaotong Egyetemről, dr. Kathleen B. Aviso a Fülöp-szigeteki De La Salle Egyetemről, dr. Pasquale Marcello Falcone a Nápolyi Parthenope Egyetemről, dr. Bing Shen How az ausztráliai Swinburne Műszaki Egyetem sarawaki campusáról, dr. Hon Loong Lam az angliai Nottingham Egyetem malajziai campusáról, dr. Seungjae Lee a dél-koreai Szöuli Egyetemről, dr. Sin Yong Teng a holland Maastrichti Egyetemről, dr. Bohong Wang a kínai Zhejiang Ocean Egyetemről és dr. Kirti Maheskumar Yenkie az egyesült államokbeli Rowan Egyetemről.
A Széchenyi-egyetem Nemzetközi Fenntarthatósági Konferenciáján száznál is több kutató mutatta be tudományos eredményeit.
(Fotók: Nagy Gergely)
A külföldi kutatók mellett a hazai akadémiai szféra is szép számban képviselte magát: a konferencia három napja alatt 102 előadás hangzott el kilenc szekcióban. A Széchenyi-egyetem Fenntarthatósági Kompetenciaközpontja által szervezett eseményen olyan témákkal is megismerkedhettek a jelenlévők, mint a vállalati felelősségvállalás és a minőségügyi jogszabályok szerepe a fenntartható fejlődési célok elérésében, a koronavírus-járvány hatásai az élelmiszer-pazarlásra az Európai Unióban, a győri személyszállító vasútvonalak jövője vagy a magyar hidrogénstratégia környezeti lábnyoma.
Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese
(Fotó: Nagy Gergely)