„Túlzás nélkül állíthatom, hogy ezúttal különösen ütős lapszámot sikerült előállítanunk. Nyilatkozott magazinunknak például a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, interjút adott egyetemünk új rektora, valamint az egyetemi kuratórium akadémikus tagja” – írja a magazin főszerkesztője, Baudentisztl Ferenc.
Nem privatizáció, hanem motiváció – mondja dr. Stumpf István kormánybiztos a modellváltásról. Az interjúban a kormánybiztos – aki Egyetemünk Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának professzora – részletesen elemzi az utóbbi fél évszázad felsőoktatási reformjainak sikertelenségét is, annak okait. Kiderül, hogy a jogászprofesszor végzős középiskolásként a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát is továbbtanulási célként jelölte meg.
Dr. Baranyi Péter Zoltán, Egyetemünk negyedik rektora jövőképében szerethető, tekintélyes intézményként jelenik meg a Széchenyi egyetem. Életútjáról, szakmai kapcsolatairól, nemzetközi kötődéseiről beszélt az új rektor a magazinnak.
Dr. Bokor József akadémikus, professzor egy sikeres életút részeként lett 2020. augusztus 1-jétől a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának tagja. Az akadémikus a győri Járműipari Kutatóközpont meghatározó, alapító személyisége, a tudományos élet minőségének, nemzetközi kapcsolatainak szigorú alakítója. A professzor a minőségi fejlődés lehetőségéről beszélt a magazinnak.
Jókor, jó emberekkel – mondja Szíjártó László, az intézmény első, 1968-ban alapított Közlekedésépítési Karának igazgatója. A napokban 95 éves nyugalmazott egyetemi oktató bemutatja az első hazai műszaki főiskola indulását, a KTMF üzemmérnök képzését megalapozó sikeres törekvéseket.
A járvány és ebéd közös nevezőjét találta meg az intézmény vezetésének és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete helyi csoportjának kezdeményezésére a Széchenyi Étterem. A gondoskodás, a jó ízek mellett a szép gesztus is maradandó élményt jelent – olvashatjuk a cikkben.
A sokszínűség jegyében rendeztek virtuális nemzetközi nyelvészeti konferenciát az Apáczai Karon. Kétéves szervezőmunka eredményeképpen, győri rendezéssel valósult meg a harmadik Nemzetközi Kulturális Nyelvészeti Konferencia. Igaz, hogy a virtuális térbe szorítva, de nagyon nagy sikerrel, jó visszajelzésekkel kísérve. A konferenciát a főszervező, dr. Baranyiné dr. Kóczy Judit, a Kar nemzetközi ügyekben illetékes dékánhelyettese, oktatója értékeli.
A kutatás középpontjába került a tánc – olvasható dr. Horváth Nóra ösztöndíj sikeréről. A filozófus, egyetemünk Apáczai Karának egyetemi docense, a Műhely kulturális folyóirat főszerkesztője a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2021–2024. évekre szóló művészeti ösztöndíját nyerte el színházművészet kategóriában.
Magával ragadta a RÁBA – tudjuk meg öregdiákunk, Rákóczi Kálmán életútjáról. A Jedlik Ányos Gépipari Technikumból a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolára vezetett az útja, ahol 1978-ban üzemmérnökként végzett a járműgyártó szakon. Időközben lenyűgözte a RÁBA-gyár, ahol nyugdíjazásáig kitartott.
Cuki robotok vonzásában él. Mindössze 22 éves, élete azonban már most példaként állhat sokak előtt. Vas Alexa Zsófia kisgyerekként is mindig mindenkin segíteni akart. Az ily módon eszébe ötlő orvosi pálya azonban csak kósza gondolatnak bizonyult, később a műszaki pálya és azon belül a robotok világa ejtette rabul. Ám így is megtalálta a módját annak, hogy másokon, méghozzá végtaghiányos gyermekeken segítsen – erről beszélt Alexa a magazinnak.
Életművek üzenete, három István szellemiségének bemutatása, a közös jegyek keresése dr. Kukorelli István legújabb könyve. Szent István, Széchenyi István, Bibó István életművének tanulmányozásához kapunk tényeket, egyedi megközelítési módokat. Egyetemünk Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékének egyetemi tanára, a karon működő Parlamenti Kutatások Központ munkatársának, 1999 és 2008 közötti Alkotmánybírónak a könyvét ajánljuk Homor Péter levéltáros közvetítésével olvasóink figyelmébe. A professzor sokat tett a 2020-ban 25 éves győri jogászképzés megindításáért, alapító tanára volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Széchenyi István Főiskola közös Oktatási Intézetének. Személye máig összeköti a két intézményt, hiszen győri oktatói munkája mellett napjainkban is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola vezetője és az ELTE Alkotmányjogi Tanszék egyetemi tanára.
Hatanek Hajnalka kedvenc helye az egyetemen két évtizede is a sokak által közkedvelt vasúti kocsi volt. Oda belépve azonnal megrohanták szép főiskolai emlékei a felkészült tanárairól, az összetartó szaktársairól, no és persze a kollégiumi életéről. A kötelező oroszon kívül németül akart tanulni – ez az elhatározás mozgatta Hatanek Hajnalka életútjának szálait. A Kínában és Olaszországban is elismert, világutazó gépészmérnök tizenkilenc év után tért vissza alma materébe, a Széchenyi István Egyetemre. Ismerjék meg a magazin olvasói is a mérnők mesék pályázat nyertesét, a CNH Industrial kutatásokért és fejlesztésekért felelős projektmenedzserét!
Magyar mérnök? – kérdezi felkért szerzőnk, dr. Horváth Sándor, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépészmérnöki Kar volt dékánja, a Würth Alapítvány kuratóriumi elnöke. Pattantyús-Ábrahám Géza, az 1931. évi Magyar Országos Mérnökkongresszuson „a mérnökök nevelése és továbbképzése” címmel tartott előadását az alábbi kívánsággal fejezte be: „előadásomat azzal a fohásszal zárom, hogy kérem a mindenható áldását tanár, diák és társadalom e vállvetett, nemzetnevelő munkájára, amely valóra váltani hivatott a legnagyobb magyar mérnök jóslatát: Magyarország nem volt, han em lesz!” Az egyik legkiválóbb magyar gépészmérnök és mérnök-pedagógus ezzel egyértelműen gróf Széchenyi Istvánra gondolt. Írásunkban arra szeretnénk rávilágítani, hogy joggal tekinthetjük-e a „legnagyobb magyart”, a magyar történelem kétségkívül kiemelkedő alakját, politikust, közírót, a hazai gazdasági és társadalmi reformok elindítóját mérnöknek is.
Jó pap holtig tanul – idézi a mondást Hegedűs Péter. Az a gyanútlan turista, aki Győr belvárosában sétálva egy 300 k ilós, türkizkék szódásszifonba botlik, valószínűleg úgy gondolja, hogy a szomjúságtól eszét vesztette. Kedves vándor, amíg megiszol egy üdítő limonádét, vagy egy hűsítő fröccsöt a közeli vendéglőben, addig elmesélem, miért is került ide ez a világon egyedülálló díszkút. A magazin most is szolgáltat. Mégpedig történetet.
Miniszterelnök is volt a győri jogtanár – olvashatjuk Biczó Zalán esszéjét a magazinban. Lukács Lászlót 1874. szeptember 29-én nevezték ki rendkívüli tanárrá a győri kir. Jogakadémiához. Később miniszterelnök lett.
A magazinról bővebben itt olvashat.
