A művészeti és kulturális oktatás keretrendszerének meghatározása volt a témája az UNESCO februári világkonferenciájának, amelyet Abu-Dzabiban, az Egyesült Arab Emírségekben rendeztek. Dr. Somogyi Krisztina, a Széchenyi István Egyetem docense az Építészek Világszövetsége delegáltjaként vett részt az eseményen, és érvelt az épített környezeti nevelés közoktatásban való nemzetközi bevezetése mellett.
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO Abu-Dzabiban megrendezett világkonferenciáján a szakemberek a művészeti és kulturális oktatás lehetőségeit vizsgálták. Az esemény témái közé az Építészek Világszövetsége kezdeményezésére az épített környezeti nevelés is bekerült, és globális fontosságát a szervezet volt és jelenlegi elnöke mellett magyar elnökségi tagja, a Széchenyi István Egyetem Design Tanszékének oktatója, dr. Somogyi Krisztina vizuáliskörnyezet-kutató, építészetkritikus is hangsúlyozta.
Dr. Somogyi Krisztina, a Széchenyi István Egyetem docense az épített környezeti nevelés fontosságát világította meg a világkonferencián.
„A Magyar Építőművészek Szövetsége hat éve delegált a világszövetség Építészet és Gyerekek elnevezésű munkacsoportjába, amelynek fő célkitűzése éppen az épített környezeti nevelés mélyítése, népszerűsítése, a jó gyakorlatok elterjesztése. A világszövetség már 2019-ben ratifikálta azt a chartát, amelyben munkacsoportunk összegyűjtötte az épített környezeti nevelés közoktatásban való bevezetésének jelentőségét alátámasztó szempontokat”
– mondta el dr. Somogyi Krisztina.
Hozzátette, az emberiség túlnyomó többsége épített környezetben él, amely folyamatosan hatással van ránk, ezért fontos, hogy tudással rendelkezzünk róla.
„Egyre többen osztozunk a Föld nevű bolygón, ezért meg kell tanulnunk, hogy felelősségteljesen használjuk azt. Folyamatosan növekszik a városokban, vagyis a sűrűn beépített környezetben lakók aránya, ami számos konfliktus alapja is lehet. Szintén fontos szempont a fenntarthatóság így például a megbízók részéről a mértéktartó szemlélet, hiszen az építés nagyon sok energiát és anyagot igényel, nehezen lebomló szemetet termel és magas a károsanyag kibocsátása. Mindemellett lényeges az is hogy öröm legyen lakóhelyünkön élni, jól érezzük magunkat otthonunkban. Röviden: az épített környezet kultúránknak, fejlődésünknek, identitásunknak és hétköznapi életünknek is szerves része”
– világította meg a szakember.
Az UNESCO Abu-Dzabiban megrendezett világkonferenciáján a tagállamok képviselői a művészeti és kulturális oktatás lehetőségeit vitatták meg.
Kiemelte, bár ez hosszú folyamat, de a cél, hogy minden ország oktatásában megjelenjen ennek a tudásnak az átadása. Hangsúlyozta, nem egy újabb tantárgyat szorgalmaznak, hanem olyan projektalapú feladatok iskolai bevezetését, amelyek a gyerekeket élmények alapján integrált szemlélettel tanítják.
„Ilyen feladat lehet például egy udvaron vagy egy folyosón megvalósított közös építés, amely egyidejűleg sokféle készséget fejleszt, és a tapasztalati tudás sok tantárgyhoz illeszthető. A tervezett beavatkozás méreteinek kiszámítása a matematikához, a különböző erők hatásainak vizsgálata a fizikához, a hely kulturális örökségének ismerete a történelemhez integrálható, de a környezetismeret-, a művészet- és a technikaóra mind bekapcsolható”
– magyarázta a kutató. Megjegyezte, előadásuk pozitív visszhangra talált, a világ minden pontjáról csatlakoztak partnerek az eleve mintegy ötven tagországot tömörítő építész világszervezet által képviselt kezdeményezéshez.
Dr. Somogyi Krisztina kérdésünkre kifejtette, az épített környezet változása a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karára is jelentős hatást gyakorol, hiszen az intézmény az egykori kekszgyári kockaépület átalakításával létrehozta Győri Innovációs Parkját, ahol az egyetem Design Campusa három szinten kapott helyet.
„Jelenleg az épület belakásának stádiumában vagyunk, és ez nemcsak a beköltözést, hanem az új környezetünk felfedezését, az épület sajátosságaiban, a környező utcákban, a vízpart és a központi kampusz közelségében rejlő lehetőségek feltérképezését is jelenti, amit hallgatóinkkal közösen végzünk. Megnyugtató, hogy végleges helyre került a képzésünk, s az egyetem vezetése megteremtette a lehetőséget, hogy ebben az új térben találjunk otthonra. Ezáltal is érezzük, hogy a designképzés fontos az egyetemi közösség számára.
Ráadásul nem akármilyen épületről van szó, hiszen a »kocka« a város ipartörténetének kiemelkedő helyszíne, amelyhez a győrieknek erős a kötődésük. Az épített környezet nem csak a használat, az építészet, a design vagy az esztétika szempontjaiból értelmezhető, hiszen egy épület, városrész vagy köztér emlékekkel telített tér, ami komplex üzeneteket küld arról is, hogy mi az érték az adott közösségben, kultúrában. Az épített környezeti nevelés jelentősége ebben az összetett hatásmódban rejlik, arról is szól tehát, hogy jobban értsük, mi a szerepünk, lehetőségünk és felelősségünk a társadalomban, hogy hol a helyünk a világban” – zárta gondolatait az egyetemi docens.
