A kötelező oroszon kívül németül akart tanulni – ez az elhatározás mozgatta Hatanek Hajnalka életútja szálait. A Kínában és Olaszországban is elismert, világutazó gépészmérnök tizenkilenc év után visszatért alma materébe, a Széchenyi István Egyetemre. Ismerjék meg a MérNŐK Mesék pályázat nyertesét, a CNH Industral kutatásokért és fejlesztésekért felelős projektmanagerét!
„Olyan vagyok, mint egy ágyú, szokták mondani a főnökeim. Irányba állítanak, s megállíthatatlanul haladok előre” – mosolygott Hatanek Hajnalka. Mint mondja, közel húsz év szakmai tapasztalattal a háta mögött most nem nehéz kimondania, elérte azt a szintet pályáján, ahol jól érzi magát, felelősségteljes feladatokat bíznak rá, de a stressz nem faktor az életében, és aminek nagyon örül, hogy sokat utazhat, napról napra négy nyelven gondolkodik és dolgozik úgy, hogy a magyart nem számítja ide.
„Ide szerettem volna eljutni, amikor gyerekként a némettanulás miatt beiratkoztam a kéttannyelvű szakközépiskolába, aztán a Széchenyi-főiskolára. Mára egyensúlyt teremtettem a munka és a magánéletem között, s közben folyamatosan előléptetéseket kínálnak elöljáróim. Megbecsülnek, mert azt látják, biztos vagyok a munkámban, ha rám bíznak egy projektet, azt határidőre véghez viszem” – szögezte le.
Formálta az út
Ha visszagondol arra a nagykanizsai lányra, aki a kilencvenes években pályát választott magának, teljesen mást lát, mint ma, ha tükörbe néz – döntései közül mégsem bán semmit. „Az út, amit bejártam, formálta a karakterem. A kultúrák, melyeket megismerhettem, nyitottá tettek. Az emberek, a kollégák, akikhez közelebb kerülhettem, gazdagítottak: példaképeim, barátaim lettek. Ez tett alkalmassá arra, hogy ma a CNH Industral kutatásokért és fejlesztésekért felelős projektmanagereként vehetem át alma materem elismerését is. Elfogadóbb lettem, s ez szükséges ahhoz, hogy angol-olasz-osztrák kollégákat egyszerre tudjak koordinálni, s nőként is megbecsüljenek a szakmában” – fogalmazott Hatanek Hajnalka. Hozzátette: mindez azért olyan fontos, mert az ember lehet bármilyen profi, ha karakterét nem fogadja el a mérnöki közeg, ha nem jól kommunikál, gyenge a kompromisszumokban, elképzelései el fognak vérezni.
Az esztergályos, maró szakképesítéssel is rendelkező szakember Magyarországon első nőként kapott oklevelet kéttannyelvű számítástechnikus-gépgyártás szakon, majd a Széchenyi István Főiskolán szintén egyedüli hölgyként sorakozott a gépészmérnöki képzés végét jelentő diplomaátadón. A bőrén érezte, nőként kihívás beépülni a mérnöktársadalomba.
Ázsiában is kivívta a megbecsülést
„A győri Audinál indult pályafutásom, örökké hálás leszek a cégnek azért, hogy lehetőséget kaptam egy kínai kiküldetésre. Egy évet tölthettem Dalian városában, ahol a gyár új telephelyet épített a kétezres évek elején. Huszonhat éves voltam akkor, ott szembesültem vele, hogy abban a kultúrában egy fiatal nő nem mondhatja meg idősebb férfi kollégájának, mit és hogyan kellene csinálni. Az én feladatom pedig egy csapat kiépítése volt… Végül sikerült beilleszkednem, elismertek, megbíztak bennem. Utóbbit abból tudtam meg, hogy felkerestek probléma esetén. Tudni és küzdeni kellett, illetve türelemmel várni. Kínában az egész gyárban egyetlen női kollégám akadt” – tette hozzá a beszédes részleteket Hatanek Hajnalka.
Ezt követően audis rezidens mérnökként dolgozott az olasz Lamborghininél. Kiemelte: „meghatározó évek voltak ezek számomra. Szakmailag és emberileg is sokat fejlődtem, diplomáciát tanulhattam, amit az akkori győri főnökeim és kollégáim támogatásának köszönhetek.”
Végül tíz évet élt Olaszországban, mára mint mondja, olaszul számol, gondolkodik, és stílusát, hozzáállását is nagymértékben formálta az ott eltöltött idő.
„Itáliai barátaimtól tudom, pánikolni felesleges. Megértettem azt a filozófiát, hogyha valaki elvárások nélkül él, akkor előbb eléri a céljait, mintha görcsösen keresi, üldözi azokat” – emelte ki a mára már az ausztriai Linzben élő mérnök.
Elmondta, mindazt, amit elért szorgalommal és tanulással alapozta meg, hiszen fontos volt, hogy kollégái belföldön és külföldön is érezzék, szaktudása kifogástalan. „Ezt pedig a Széchenyinek is köszönhetem, hisz itt megkaptam a kellő alapokat. Európai viszonylatban is a legmodernebbeknek számító technológiákkal találkozhattam a laboratóriumokban, és az elmélet mellett a gyakorlati oktatás is hangsúlyt kapott. Így kerülhettem be az Audi gyárába, s innen indulhatott el karrierem” – mutatott rá a szakember, aki mindezek után mégis meglepetten vette át az I. MérNŐK Mesék pályázat első helyezettjének járó elismerést, hisz szerinte annyi tehetség büszkélkedhet még győri oklevéllel.