A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara a napokban rendezte meg a XXIX. Apáczai Tudományos Konferenciát „Tudás, érték, megújulás – Apáczai nyomdokain” mottóval. A rendezvény előadói azt járták körül, miként lehet korunk technológiai innovációit eredményesen hasznosítani az oktatásban, megtartva hagyományos értékeinket, identitásunkat.
A Széchenyi István Egyetem a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként, Apáczai Csere János öröksége előtt tisztelegve rendezte meg a XXIX. Apáczai Tudományos Konferenciát, amelynek középpontjában a nevelés hagyományos értékei és a 21. századi megújulás lehetőségei álltak. A rendezvény – amelyen 11 szekcióban mintegy 70 előadás hangzott el – egyszerre adott teret oktatási szakembereknek, kutatóknak, pedagógusoknak és hallgatóknak, hogy közösen gondolkodjanak a nevelés szerepéről, identitásformáló erejéről és az innováció lehetőségeiről a pedagógia, valamint a humán- és társadalomtudományok területén.
A rendezvény öröménekléssel indult a Széchenyi István Egyetem Apáczai-karának kollégái, hallgatói, valamint az intézmény fenntartásában működő Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola diákjai előadásában.
(Fotó: Miklós Balázs)
„Apáczai Csere János történelmünk egyik legnehezebb időszakában alkotott maradandót. Művei nem csupán a magyar művelődés- és neveléstörténet mérföldkövei, hanem olyan gondolati iránymutatások, amelyek máig ható érvénnyel bírnak. Kötelességünk erre emlékezni a születésének a 400. évfordulóján, de érdekünk is áttekinteni hasznosítható megállapításait a mai nehéz és változó világban” – fogalmazott köszöntőjében dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi-egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese.
Dr. Pongrácz Attila, a szervező Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar dékánja arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az idén ünnepeljük Klebelsberg Kuno, a magyar oktatásügy nagy alakja születésének 150., míg Brunszvik Teréz, az óvodapedagógiai nevelés meghatározó személyisége születésének 250. évfordulóját is. Visszatekintett a győri pedagógusképzés múltjára, majd értékelte annak jelenét, amely ma az egyetemen organikusan fejlődő, s társadalom- illetve bölcsészettudományi diszciplínákkal kiegészülő képzési palettával várja a hallgatókat.
A résztvevők mintegy hetven előadást hallhattak a XXIX. Apáczai Tudományos Konferencián.
(Fotó: Miklós Balázs)
A konferencia első plenáris előadását dr. Balatoni Katalin pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos tartotta, „Tudás, érték, megújulás a pedagógusképzésben” címmel. Mint mondta, ma rengeteg információ vesz körül bennünket, amelyben sokszor nehéz megtalálni a valódi értékeket. Kiemelte: korunk új eszközöket adott az oktatás számára, amelyekkel tudni kell élni. „A technológiai forradalomnak az lesz a győztese, aki a jövőbe tekintve minden nap erősíti kapcsolatát a gyökereivel” – fogalmazott. Megemlítette a pedagógusképzés terén a gyakorlati, innovatív szemléletmód szükségességét, az oktatásban pedig az új módszertanok és a digitális tartalmak mindennapos használatának fontosságát. „Fel kell készítenünk a jövő tanítóit arra, hogy a pedagógusok kulcskompetenciája egyre inkább a változásra való válaszadás képessége. Folyamatos megújulásra van szükség, mert ma már nem taníthatjuk azt, amit húsz, vagy akár öt éve” – húzta alá. Az előadó kiemelte, mindezt úgy kell véghez vinni, hogy közben megtartsuk az erkölcs, a közösség, az identitás és a tudás értékrendszerét, amelyet Apáczai és Klebelsberg is képviselt.
Dr. Balatoni Katalin pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos a hagyományos értékek megtartásáról, és a megújulás szükségességéről beszélt.
(Fotó: Miklós Balázs)
E két személyiség munkásságáról tartott online előadást dr. Nógrádi György professzor, biztonságpolitikai szakértő. „Apáczai az egész magyar történelemre hatást gyakorolt, a Magyar Enciklopédia megírásával pedig nyelvünk védelme érdekében alkotott maradandót” – mutatott rá. Párhuzamot vont közte és a hazai oktatásügy kiemelkedő 20. századi alakja, gróf Klebelsberg Kuno között. „Mindkettejük célja a nemzeti identitás erősítése, a magyar versenyképesség növelése volt, ahogy kultúránk megőrzése és fejlesztése is” – emelte ki.