A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszéke első ízben rendezte meg „Birodalmak kora” elnevezésű nemzetközi konferenciáját. A háromnapos programon hat ország neves felsőoktatási intézményeinek kutatói vitatták meg az első világháborút megelőző évszázad jogi, politológiai és közigazgatási aspektusait angol, német és francia nyelven.
Az első világháborút megelőző évtizedekre az európai hatalmak óriási területek uraivá váltak, az expanzió és a globalizálódás folyamata kihívások sorát hozta el. A 19. századi nagyra nőtt birodalmak működtetésének kormányzati, jogi, gazdasági és kulturális kérdéseiről szólt az a nemzetközi konferencia, amelyet a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának Jogtörténeti Tanszéke rendezett meg november 20–22-én.
A „Birodalmak kora” elnevezésű, háromnapos programon a terület 35 kutatója vett részt, köztük hazai intézetek PhD-hallgatói, valamint hat ország – Magyarország, Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Államok – rangos felsőoktatási intézményeinek szakértői. Az előadók között a Salentói, a Bécsi és a Párizsi Egyetem, a Berlini Humboldt Egyetem vagy épp a Michigani Egyetem professzora is megtalálható volt.
Az első „Birodalmak kora” nemzetközi jogtörténeti konferencián többek között német, francia, osztrák, amerikai
és olasz kutatók vettek részt.
(Fotó: Adorján András)
„A konferencia egy olyan turbulens időszakot ölel fel, amelynek száz évében rengeteg történelmi jelentőségű változás történt. Az ekkor létrejött modern, polgárosodó, iparosodó, gyarmatosító birodalmak már nyitottak a világ felé, állandó hatalmi, kulturális és politikai harcot vívva egymással. A »Birodalmak kora« során ezeket az állami, társadalmi, gazdasági és jogi változásokat vettük górcső alá az európai nagyhatalmak viszonylatában”
– részletezte dr. Barna Attila, a Jogtörténeti Tanszék vezetője, a program egyik főszervezője. A szervezésben nyújtott támogatásért köszönetet mondott az egyetem vezetőségének, valamint szervezőtársainak, dr. Pálvölgyi Balázs egyetemi docensnek és dr. Hulkó Gábor dékánhelyettesnek. A tanszékvezető elárulta, hogy a nagy sikerre való tekintettel a rendezvénynek már a folytatását is tervezik.
Az esemény ötletgazdája, dr. Pálvölgyi Balázs elmondta, hogy az első napot a PhD-hallgatók kutatásainak szentelték.
„A doktoranduszok szakmai fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy nemzetközi konferencián idegen nyelven adják elő tudományos eredményeiket. Emellett a fiatal tudósjelöltek a terület jelentős hazai és külföldi képviselőivel is megismerkedhettek a program során”
– húzta alá a rendezvény másik főszervezője. Hozzátette: a hosszú távú kapcsolatépítés mellett cél a nemzetközi publikációs tevékenység ösztönzése is.
A megnyitón dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese kiemelte: a program során bemutatott kutatások a Jogtörténeti Szemle és az Európai Jogtörténeti Folyóirat (Journal on European History of Law) című elismert szakmai lapokban jelennek majd meg, nagyban hozzájárulva az intézmény tudományos törekvéseihez.
„A konferencia nyolc neves külföldi előadója mellett számos hazai kutató képviselteti magát a rendezvényen. Büszkék vagyunk a jogi kar jelen lévő oktatóira, illetve gratulálunk annak a tíz doktorandusznak, akik előadásaikkal letették a névjegyüket a szakmai plénum előtt”
– fogalmazott.
A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, prof. dr. Smuk Péter kiemelkedő eseményként mutatta be a konferenciát, amely elmélyíti a jogtörténettel foglalkozó tudósok közti nemzetközi kapcsolatokat, és akár közös kutatásoknak is teret nyithat. Köszöntő előadásában párhuzamot húzott a 19. századi kolonizáció és a 21. századi digitalizáció kihívásai között:
„Ezen a konferencián ugyan az első világháború előtti időszak tapasztalatainak feltárása a feladatunk, azonban a hatalmi harcok mögött megbújó mintázatok felismerése a jelen és a jövő megértéséhez is hozzásegíthet minket.”
