A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán frissen alakult Tech-Augmented Legal Environment (TALE) kutatócsoportja immár második alkalommal szervezett workshopot a mesterséges intelligencia (MI) és jog témakörében. A rendezvényen az előadások olyan jogi és ágazati közpolitikai kérdéseket érintettek, amelyek a mesterséges intelligencia és a jog viszonyát tudományos igényességgel, a gyakorlatban is alkalmazható módon tárják fel.
A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán megalakult Tech-Augmented Legal Environment (TALE) kutatócsoport célja az MI alkalmazása, esetleges szabályozása kapcsán valamennyi releváns jogi probléma azonosítása, tudományos alapokon történő kutatása nemzetközi, uniós és hazai összefüggésben. A kutatócsoport a zalaegerszegi ZalaZONE-on megrendezett rendezvényét követően második workshopját a győri kampuszon tartotta, ahol dr. Smuk Péter, a kar dékánja köszöntötte a résztvevőket.
„Többször szembesültünk azzal, hogy az egyes fejlesztések, technológiai újdonságok változatos jogi kérdéseket vetnek fel. Programsorozatunk lényege éppen ezért, hogy a műszaki-technológiai és a jogi területek képviselői találkozzanak egymással a hasznos párbeszéd érdekében”
– hangsúlyozta.
Dr. Smuk Péter, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja nyitotta meg a workshopot.
(Fotó: Horváth Márton)
Az eseményen Szabó Hedvig altábornagy, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkárság kabinetfőnöke, a Széchenyi-egyetem doktorandusza a mesterséges intelligencia hatásáról és szabályozásáról tartott előadást a bűnüldözési, nemzetbiztonsági területekre fókuszálva. Mint mondta,
a ChatGTP megjelenése óta minden eddiginél nagyobb figyelmet kap a mesterséges intelligencia, ami a bűnüldözés szempontjából is új kihívást jelent.
Példaként említette a kibertámadásokat, az adathalászatot, a deep fake videókat, illetve az úgynevezett unokázós csalások korábbinál magasabb szintjét, amikor az interneten fellelhető képmás és hanganyag segítségével manipulálnak az elkövetők.
Szabó Hedvig altábornagy, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkárság kabinetfőnöke, a Széchenyi-egyetem doktorandusza a mesterséges intelligencia bűnüldözésre gyakorolt hatásáról beszélt.
(Fotó: Horváth Márton)
„Felmerül, hogy a ChatGPT mennyire teszi lehetővé azt, hogy kiváltsuk a programozók munkáját, például hogyan lehet rosszindulatú szoftvereket legyártani úgy, hogy nem kell hozzá semmilyen programozói, matematikai vagy informatikai tudás. Az információs műveletek a propagandában, a dezinformációban, az álhírek gyártásában és a terrorcselekmények elkövetésében is új lehetőségeket hoztak”
– részletezte. Az előadó leszögezte, hogy a bűnelkövetés mindezt használja – de vajon a bűnüldözés és a rendvédelem milyen eszközöket vehet igénybe? Mindez technológiai és jogi kérdéseket egyaránt felvet. Előadásában sorra vette a már meglévő és az előkészítés alatt álló nemzetközi rendelkezéseket, majd megállapította: olyan szabályozás megszületése a cél, hogy az eredményesség és a hatékonyság érvényesüljön, ne csak a szabályok adta korlátok.
Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke „Adat – modell – szolgáltatás” címmel tartott előadást, amelyben a mesterséges intelligencia műszaki alapjait mutatta be. A Szabó Hedvig által elmondottakra reflektálva hangsúlyozta,
a ChatGPT annak ellenére vált ki jelentős hatást, hogy a mögötte álló műszaki megoldások – mint a mélytanulási algoritmusok vagy a mintaillesztések – valójában már évtizedesek, újdonság ereje abban rejlik, hogy a saját nyelvünkön szól hozzánk.
Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke „Adat – modell – szolgáltatás” címmel tartott előadást.
(Fotó: Horváth Márton)
Előadásában azt mutatta be, hogy a rendelkezésre álló adatokból hogyan lesz szolgáltatás.
„Adott egy entitás, amely lehet egy személy, egy cég vagy bármilyen csoport, amely rendelkezik bizonyos jellemzőkkel. Egy személy esetén például lehet ilyen adat, hogy mennyi idős, hol lakik, mi a foglalkozása, illetve a viselkedésadatai, például, hogy reggelente kávézni jár. Ezen adatok segítségével az illető célzott, neki szóló élethelyzet alapú webszolgáltatásokkal szólítható meg”
– magyarázta. Hozzáfűzte, ahhoz, hogy a legjobb szolgáltatást tudjuk nyújtani, minden adatot ismernünk kellene az entitásról, ez azonban lehetetlen, és számos vonatkozásban etikailag is megkérdőjelezhető. Itt lép be az adattárca fogalma, ahol az adatkezelés az ügyfél kezében van.
A két főelőadást követően a TALE kutatócsoport tagjai következtek. Dr. Glavanits Judit egyetemi docens a „tudatos és érzelmes” mesterséges intelligenciáról értekezett, míg dr. G. Karácsony Gergely egyetemi docens arról beszélt, miként formálja át a mesterséges intelligencia a valósághoz való viszonyunkat, illeve kell-e erre reagálnia a jognak. Végezetül dr. Kecskés Gábor egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője az európai adatvagyonról és az MI viszonyáról adott áttekintést.
