A másfél évtizede indult Széchenyi Alumni Magazin második számában mutatkozott be Rámháp Szabolcs, aki akkoriban – a HÖK frissen választott elnökeként is – élete talán legaktívabb időszakát élte. Mint mondja: mai ésszel, annyi tapasztalattal, merész lépés volt a feladatok vállalása, ám hihetetlen lehetőségeket nyitott meg előtte a döntés – és hálás, amiért az egyetem talán egyik legdinamikusabb fejlődési periódusában helyzetbe kerülhetett.
Szöveg: Kiss Géza
Az akkori közgazdászhallgató az egyetem mai kancellárjától, Kovács Zsolttól vette át a hallgatói önkormányzat vezetését. A hihetetlen tempóban fejlődő győri egyetem struktúrájában a hallgatói szolgáltatások gyarapítása is kiemelt feladat volt, és az akkor, ott összeállt huszonegynéhány fős csapattal a HÖK vállalta fel a többi között a hallgatói klub, a hallgatói portál, az egyetemi szolgáltató központ magjának kiépítését. Rámháp Szabolcs még a hagyományos, ötéves képzés keretében elsőként közgazdászdiplomát szerzett, majd elvégezte a nemzetközi tanulmányok szakot is. Ezt követően a Széchenyi Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájában tanult, 2017-ben doktorált. Tanulmányai alatt végig aktív résztvevője volt a hallgatói programoknak, így a HÖK után vezette az egyetem doktorandusz önkormányzatát, majd 2014-ben a doktoranduszok országos szövetsége elnökségi tagjának is megválasztották. – A doktori iskolában a kutatási témám is a felsőoktatás piaci átalakulásáról szólt – mondja Rámháp Szabolcs. – Az, hogy a pályám végül ebbe az irányba fordult, a sorsfordító erejének is köszönhető, hiszen akkoriban került Hanula Barna az egyetemre, én pedig a munkatársa lehettem. Egy teljesen más szemléletmóddal ajándékozott meg bennünket, engem is. Olyan projektekben vehettem részt, mint az Audi és az egyetem együttműködésének elmélyítése, más járműipari képzést folytató intézményekkel való partneri kapcsolatok kiterjesztése, tartalommal történő feltöltése. Rendkívül tanulságos volt látni, hogy a nagyvállalatok, a profik miként menedzselik a projektjeiket. Azt is meg kell mondanom, hogy a HÖK-ben szerzett tapasztalat révén kerültem ebbe a munkakörbe. Olyan fiatalon egyébként nem lehettem volna mondjuk az egyetemi szenátus tagja sem, s aligha választanak ki engem, amikor Hanula Barnának az egyetemi struktúrákat ismerő segítséget kellett biztosítani.
Ezt a munkakört 2015-ig töltötte be, majd a Vezetéstudományi és Szervezeti Kommunikáció Tanszék munkatársa lett. Akkor az Audi által az egyetemre delegált, a tanszék létrehozását irányító Patrick Waldbuesser munkáját támogathatta, aki ugyancsak nagyon sokrétű ismereteket, valamint új stílust hozott számára. A tanszékvezető-váltást követően az egyetem technológiai és tudástranszfer tevékenységéért, a kutatási eredmények hasznosításáért, illetve innovatív hallgatói-oktatói projektek fejlesztésén dolgozó Dőry Tibor munkatársaként számára is ez lett a fő irány. – Szerintem mi nagyon egymásra találtunk, hiszen én korábban a hallgatói szervezetekben aktívan részt vettem ilyen projektekben, azaz volt elképzelésem, tapasztalatom velük kapcsolatban. Elkezdtünk hát együtt dolgozni azokon a programokon, melyek jelen pillanatban is folynak a Menedzsment Campuson. Például a spin-off klub rendezvények, workshopok, nyári egyetemek, hallgatói startup programok szervezésén. Rámháp Szabolcs ma elsődlegesen a Vezetéstudományi és Marketing Tanszék oktatója, emellett a Menedzsment Campus kompetenciaközpont munkatársa. A harmadik pozíciója pedig az intézmény egyik legrégebbi civil szervezetéhez köti, hiszen 2011 óta vezeti a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesületet is. Ott egyetemi programok, rendezvények támogatása, felkarolása, szervezése, illetve a hallgatói szervezetek munkájának támogatása áll a középpontban.
Rámháp Szabolcs ma elsődlegesen a Vezetéstudományi és Marketing Tanszék oktatója, emellett a Menedzsment Campus kompetenciaközpont munkatársa. A harmadik pozíciója pedig az intézmény egyik legrégebbi civil szervezetéhez köti, hiszen 2011 óta vezeti a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesületet is.
Fotó: Könczöl János
Folyik egy központi, országos program, a Hungarian Startup University Program, amit a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal indított, s amelyhez elsők között csatlakozott Győr. A helyi koordinációt Rámháp Szabolcsra bízták. A közös tananyag kidolgozásában is részt vett, illetve már a pilot évben elindították a kurzust a Széchenyin, egy kisebb csoportnak meghirdetve. Jelen pillanatban ez egy választható tantárgy, amit az egyetem összesen 13 szakán lehet felvenni – tudtuk meg. A két féléves program során először a kor szellemiségének megfelelő, modern e-learning tananyag keretében sajátíthatják el a vállalkozási és menedzsment ismereteket – valóban XXI. századi színvonalon, akár mobilapplikáción keresztül, egyéni ütemezésben. Le kell adniuk egy üzleti vállalkozás terveit, amit házon belül egy egyetemi oktatókból és külső szakértőkből álló testület bírál el, majd az egyetem számára biztosított kvótából – ami a többi egyetemi produktum alapján, az azokkal történő összehasonlítás során alakul ki – a kiválasztott projekteket továbbjuttatják, és a második félévben az adott üzleti projekt megvalósításán dolgozhatnak a hallgatók. A nagy különbség az első félévi rendhez képest, hogy már nem egyénileg, hanem csapatban kell tevékenykedniük a hallgatóknak. A saját jogon indulási jogot nyert hallgatókhoz csatlakozhatnak olyan hallgatótársak, akik ugyan nem nyertek projektindítási lehetőséget, de a tantárgyi követelményeknek megfeleltek, azokat teljesítették. Így 3–5 fős csapatok jönnek létre, akik együtt folytatják a munkát a kiválasztott program megvalósításán. Egy szabadfelhasználású ösztöndíj is a rendelkezésükre áll a projektmegvalósítás szolgálatában. Azaz, az ügyesebbek akár hárommilliós összeget szerezhetnek az ötletük mögé. Központilag szervezett mentorhálózattal, illetve az egyetemen biztosított háttér mellett dolgozhatnak annak érdekében, hogy a félév végére olyan készültségi fokba helyezzék az ötletüket, ami a megvalósítás felé enged továbblépni. A Menedzsment Campuson működik egy innovációs ökoszisztéma, amin belül inkubációs, akcelerációs programokat tudnak mellé csatolni – az egyetem partnerszervezeteivel közösen –, s akár el lehet jutni odáig, hogy befektetést tudnak biztosítani a projekthez. Tavaly közel ötszáz, idén mintegy 400 hallgató kapcsolódott be. Ösztöndíjas programban közel 60 fő vehetett részt.
– Olyan megvalósított vállalkozás, ami ebből nőtte volna ki magát, még nincs – tudtuk meg Rámháp Szabolcstól –, hiszen ez egy fiatal kezdeményezés. Ám korábbi, hasonló hallgatói innovációt felkaroló tevékenységünkből már valóban fut a piacon működő vállalkozás. 2017 óta foglalkozom ezzel a területtel az egyetemen. Ez alatt mintegy húsz startup csapat jött létre, amelyek egy része már létező vállalkozásként van jelen, s kockázati tőke befektetését tudta elérni. Részben az egyetem szerepvállalásával, az ökoszisztéma menedzselésével, az intézmény tőketársasági partnereinek bevonása által. A legeredményesebb, egykori hallgatói üzleti ötlet, egy mesterséges intelligenciát használó biztonsági rendszer, már több mint 200 millió forintos befektetői támogatással dicsekedhet, s jelenleg is folynak külföldi, szakmai befektetőkkel tárgyalásaik, ami már nemzetközi szintre történő lépést jelent. Az elmúlt másfél évtized tehát nagyon eredményes volt a személyes és az intézményi síkon is. De mit vár a következő időszaktól? Azt, amit a gyakorlati életben megismert, szeretné oktatóként továbbadni, kutatóként is hasznosítani – fogalmazza meg Rámháp Szabolcs. Erre például jó lehetőség, hogy megalakult egy úgynevezett INTER /Innovation-Technology-Research/ kutatócsoport, ami vállalkozásfejlesztéssel, kutatással foglalkozik, s amelynek Dőry Tibor a vezetője. Az ökoszisztéma építésén szerzett tapasztalatokat beépítve szeretnének jelentős kutatási eredményeket elérve komoly nemzetközi publikációkat letenni az asztalra. Az oktatási portfólióját is szeretné mindinkább ehhez igazítani. A másik nagy lépés pedig az lenne, hogy a Campuson összeállt csapattal egy saját, egyetemi tőkealapot szeretnének létrehozni. Ez inkább csak egy álom jelenleg – mondja Rámháp Szabolcs. Ám annyi álom megvalósult a győri egyetemen az elmúlt évtizedekben, hogy nem szabad kishitűnek lenni. E tőketársaság révén az egyetem kvázi piaci szereplőként tudna tőkebefektetéseket eszközölni és támogatni akár hallgatói, akár oktatói projekteket. Kicsit más szemlélettel, hiszen a piaci tőketársaságok általában éppen az ilyen programok véghezviteléhez szükséges türelemmel nem rendelkeznek, s gyors megtérülést akarnak. A klaszszikus kockázati tőke 5–7 évben gondolkodik – ami a felsőoktatásból érkező ötletek jó része számára túl szűk időintervallum. Az egyetemi tőkealap jobban igazodhatna ezeknek a projekteknek a törvényszerűen lassabb ritmusához, s így több eredményt tudnának felmutatni. Az ötletre pedig ráadásul – mert nagyon széles az egyetemi tudásbázis – megfelelő kompetenciával rendelkező kolléga tudna reagálni, bírálni, utánanézni. Ismerve a megvalósíthatóság lehetőségeit, egy tökéletesebb bemeneti szűrést alkalmazhatnának.
FORRÁS: Széchenyi Alumni Magazin 2022 tél
Nyitókép: Májer Csaba József
