1993. január 20. Ekkor hirdette meg a Széchenyi István Egyetem koncepcióját a jogelőd intézmény és az Universitas-Győr Alapítvány. Ez volt a Széchenyi István Egyetem történetének, indulásának meghatározó eseménye.
Győri Egyetem. Több mint egy évszázada tart a küzdelem, hogy városunkban a felsőfokú oktatás minőségi rangját adó egyetem legyen. Először 1878-ban Kautz Gusztáv, a Győri Jogakadémia igazgatója egy terjedelmes tanulmányban javasolta, hogy a tervezett harmadik magyar egyetem színhelye Győr legyen. 1963-ban újra felcsillant a remény, de kicsinyes városi, ideológiai félelmek miatt Győrnek 1968-ban „csak” főiskolája lett.
1993. január 20., a győri Hotel Konferencia tanácskozóterme. A győri egyetem, a Széchenyi István Egyetem koncepcióját nyilvánosan ismertető társadalmi esemény időpontja és helye. „A jövendő győri egyetem nem létezhet a helyi társadalmi, gazdasági elit támogatása nélkül” – ezt a meghívott vendégek, a koncepciót kidolgozó egyetemi vezetők is hangsúlyozták.
Kolozsváry Ernő polgármester, az Universitas-Győr Alapítvány kuratóriumi társelnöke: „Most van az a pillanat, hogy ha mindannyian nagyon akarjuk, s mindannyian teszünk érte tehetségünk szerint, akkor lesz egyetem. Én azt kívánom, hogy a győri Széchenyi István Egyetem nagyon rövid idő alatt valóság legyen.”
Dr. Kolozsváry Ernő polgármester a feleségével vett részt az eseményen.
Dr. Adrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter az Universitas-Győr Alapítvány munkáját elismerve és támogatva – a jövendő Széchenyi István Egyetem megszervezését a közeli jövő feladataként jelölte meg. „A magyar felsőoktatás egyik nagy problémája az, hogy aránytalan a továbbtanulók eloszlása. Lassan-lassan kivonulnak a rosszabb tanulmányi lehetőségekkel rendelkező vidékek, néha egész tájak a felsőoktatásból. Észak-Dunántúl azért, mert nincs a továbbtanulásra megfelelő egyetem. Én azt hiszem, ha a győriek össze tudnak fogni, akkor a Széchenyi István Egyetemet meg tudják valósítani. Minden a győrieken áll. Az egyik kulcshelye lesz a jövendő magyar gazdaságának Győr, ha az egyetemet megvalósítja.”
Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter mint győri polgár, s mint a kormány tagja a minőségi képzés, a helyi egyetem fontosságáról szólt.
Keresztes K. Sándor ( jobbra ) Winkler Gábor építésszel beszélget.
A jövendő Széchenyi István Egyetem koncepcióját dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Főiskola főigazgatója, az Universitas-Győr Alapítvány társelnöke mutatta be.
„Az elmúlt két évben a győri közvélemény állandó témája volt a több mint 100 éve áhított egyetem alapításának gondolata.
Talán nem véletlen, hogy éppen Észak-Dunántúlon, s főleg városunkban változatlanul az érdeklődés középpontjában áll a felsőoktatás jövője. Észak- és Közép-Dunántúl hat megyéjében él a magyar lakosság mintegy 20%-a. Az itt élő fiatalok közül azonban csak nagyon kevesen folytathatnak szűkebb pátriájukban felsőfokú tanulmányokat. A magyar egyetemisták 4%-a, a főiskolások 16%-a tanul csak e tájakon, s közülük is sokan az ország más részeiből jöttek hozzánk. Büszkén emlegetjük a nagy múltú é nagy hírű soproni és mosonmagyaróvári egyetemet, a fiatalabb, de tekintélyes veszprémi egyetemet ís. Tény, hogy ezek az egyetemek túlspecializáltak és még hazai mércével mérve is viszonylag kicsi, alig néhány száz fős intézmények.
Győr korán felismerte az együttműködésben rejlő lehetőségeket, és már két évvel ezelőtt kezdeményeztük a térségben működő felsőoktatási intézmények együttműködését. Győrt azonban elkerülték ezek a szövetségek és ezt szomorúság, csalódottság nélkül állapítom meg. Ez talán elismerése annak, hogy a város képes önállóan is felsőoktatásának jövőbeni koncepcióját megfogalmazni és megvalósítani.
A Széchenyi István Egyetem koncepcióját dr. Szekeres Tamás vázolta fel.
Az egy városban működő egyetemek és főiskolák együttműködése, szövetsége, gazdasági, tudományos és oktatási szempontból egyaránt számtalan előnyt jelenthet. Az észak- és közép-dunántúli térségben azonban alig találni egyetemistát s a szakok kínálata is egyoldalú. Itt nem elég szövetkezni, itt bővíteni kell a felsőoktatási kapacitást. Ez nemcsak az itt élők érdeke. Az egész ország profitálhat abból, ha e térség továbbra is az átalakuló gazdaság motorja marad.
A győri egyetem megvalósítása csak a realitások figyelembevételével sikerülhet.
Melyek is ezek a realitások?
Bár egyetemet nem kapott a város, de Magyarország legkorszerűbb felsőoktatási intézménye mégis itt épült meg Győrött a Duna túlsó oldalán. Ami a magyar felsőoktatás történetében egyedülálló: az utolsó csavarig felsőoktatási intézménynek tervezték, építették. A Széchenyi István Főiskola, s erről a nagy egyetemalapító lelkesedésben kevés szó esik, a legnagyobb magyar főiskola, az oktatott szakok száma és a hallgatói létszám tekintetében egyaránt. Sehol másutt nem található ilyen igényes infrastruktúra egy leendő egyetem létrehozásához. Számítógép-hálózatunk lehetővé teszi, hogy oktatóink a világ nagy tudományos informatikai központjaival kapcsolatba léphessenek. Könyvtárunk, sportlétesítményeink, orvosi szolgáltatásaink, kollégiumaink, ellátó egységeink színvonalát már ma is több egyetem elfogadná.
A győri egyetemi elképzeléseknek nem riválisként, hanem kiegészítő, együttműködésre kész törekvésként , kell a térség felsőoktatási intézményrendszerébe illeszkedni.
Az Universitas-Győr Alapítvány 1990-ben azzal a céllal jött létre, a hogy a Széchenyi István Főiskola egyetemi rangra emelkedjék, s ezáltal Győr az egyetemi városok sorába léphessen. Győr városa mellett az alapítók azok az intézmények, vállalatok, amelyek elsősorban az üzemmérnök-képzés fenntartásában és fejlesztésében érdekeltek. A főiskola iránti több évtizedes elkötelezettségük szép kifejezése, hogy támogatják olyan új tudományterületek, szakok, az egyetemi képzés megteremtését, amelyhez talán közvetlen érdekük nem is fűződik.
A város polgárai, szülők és fiatalok egyaránt azt szeretnék, ha minél rövidebb időn belül, minél több szakon, minél többen ismerkedhetnének a tudományok világával, az új egyetemen. Valamennyiünk reménysége, hogy az itt tanuló fiatal értelmiség a lokálpatrióták új nemzedékévé válik, akik számára belső kényszer a város felemelkedésén munkálkodni.
A város értelmisége ösztönzést, kohéziós erőt, kulturális etalont, táguló intellektuális horizontot remél a városban dolgozó, élő egyetemi emberektől. A közeli határok túloldalán élő magyarok fiaik és leányaik anyanyelvű továbbtanulási lehetőségében bíznak.
A Széchenyi István Egyetem természetesen nem lehet az összes megfogalmazódó igény eredője. A karok és szakok olyan struktúráját kell kialakítani, amely már megfelel az egyetemmel szemben támasztott minimális követelményeknek, egymással kölcsönhatásba hozható tudományterületeket integráló, belátható időn belül reálisan megvalósítható. Mindezek figyelembevételével három kar, a közgazdasági, a jogi és a mérnöki kar megteremtését tűztük ki célul.
A felsőoktatás távlati fejlesztési koncepciója a közgazdasági képzés expanziójával számol. Ez csak úgy képzelhető el, ha új intézmények is bekapcsolódnak a képzésbe. Hazánk nagy térségei közül csak Észak- és Közép-Dunántúlon nincs egyetemi szintű közgazdászképzés – ugyanakkor a gazdasági fejlettség és teljesítőképesség ma és a jövőben is felülmúlja az országos átlagot. A közgazdasági kar alapját a jelenlegi Közgazdasági Intézet jelenti, ahol idén végeznek az első üzemgazdászok. A képzés megszervezése és az intézet munkája a kezdetektől a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem támogatását élvezi.
A közgazdászképzéshez hasonlóan, térségünk az egyetlen, ahol nincs jogászképzés. Ugyanakkor a jogállam és a jogilag szabályozott piacgazdaság kiépülése növekvő szakemberigénnyel jár együtt. A fejlett országok gyakorlatával összhangban szükség van főiskolai végzettségű jogi, igazgatási szakemberek képzésére is, akik az államigazgatós, az igazságszolgáltatás és a gazdasági szervezetek munkájában vesznek részt.
A gazdaságilag fejlett országokban a termelés és a szolgáltatás megbecsült szakembere az üzemmérnök. Terveink szerint a jövőben is az üzemmérnök-képzés legjelentősebb bázisa marad az intézmény.
Azokon a tudományterületeken és szakokon, ahol a feltételek megteremthetők, a hallgatók egy része egyetemi képzésben részesülhet. A közgazdasági és jogi kar lehetőséget ad a mérnökhallgatók számára is a jelenleginél sokkal színesebb, sokrétűbb tanulmányokra.
Az egyetemi szintű képzés, az új karok létesítése, a hallgatólétszám további növelése szükségessé teszi az oktatói kar fejlesztését.
Mindenekelőtt professzorokra van szükség, akik a képzés gerincét jelentő tudományágakat, a fő tantárgyakat képviselik, és tudományos iskolákat hoznak létre Győrött. Különösen a közgazdasági és jogi karra tekintélyes oktatókat kell meghívni hazai egyetemekről, tudományos intézetekből és külföldről. A Győrbe telepedés előnyös lehet azoknak a fiatal, tehetséges oktatóknak, akiknek a győri egyetem gyorsabb karrierlehetőséget kínál.
Az igazi győri oktatógárda természetesen majd csak az első évfolyamok tehetséges végzőseiből kerül ki.
A jelenlegi 230 fős oktatói kar 280-ra való növelése nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés is, hiszen meg kell felelnünk a készülő felsőoktatási törvény előírásainak.
A leendő egyetem igényeihez igazodva új könyvtár, nagy előadóterem és sportcsarnok építése a közeljövő legfontosabb beruházási feladata. Természetesen ezek is csak döntően helyi erőforrásokból hozhatók létre.
A közgazdászképzés indításához 1994 szeptemberére, a jogászképzéshez 1995 szeptemberére teremthetők meg a feltételek. A mérnökképzés főiskolai mérnöki kar keretében folyna tovább mindaddig, amíg a megfelelő személyi feltételek egy-egy szakon az egyetemi szinthez nem biztosíthatók.
Az egyetem alapításához a feltételek megteremtésén túl parlamenti döntés is szükséges, amelyhez a kormány, mindenekelőtt a kultuszminisztérium támogatását kérjük!
Emellett azonban a legfontosabb a győri társadalom összefogása, áldozatvállalása. Enélkül nem valósulhat meg a régi álom, ezzel a háttérrel azonban senki nem akadályozhatja meg, hogy beteljesüljön.
Forrás és fotók : Széchenyi Alumni Magazin, 2018. évi tavaszi szám
